Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2010.09.07

II. Országos Vitézi Találkozó

Úgy szólt a meghívó: a Vitézi Rend tisztelettel meghívja Önt és kedves családját, barátait ez év augusztus 28-án, szombaton 08:00-18:00 óráig, Budapesten az Erzsébet ligetben tartandó II. Országos Vitézi Találkozóra.

 

 

Kép

 

Fölül a vitézi nagyjelvény, alatta, alapítva 1920. Tehát minden Vitézi Rend tagja és családja meg volt híva, de vajon mindannyian tudták is ezt? Innen kezdeném, hogy 1920. Akkor, vitéz Nagybányai Horthy Miklós Őfőméltósága, Magyarország kormányzója megalapította az egy, Vitézi Rendet azon, arra érdemesültek számára, akiket alkalmasnak tartott arra a nemes cselekedetre, hogy a trianoni békediktátum után a cionista érdekek szerint megcsonkított ország egységének helyreállítása érdekében majdan támaszai legyenek. Az úgynevezett genszterváltás után, újjáalakulhatott a Vitézi Rend is. De vajon, ki a jogutód a több szervezet közül? Mindenki annak vallja magát, és mindenki az alapelvekre hivatkozik tevékenysége során. Ma, ezek a szervezetek, nincsenek abban a helyzetben, hogy a jelenlegi Magyarország politikai irányát, a nemzet érdekének megfelelően támogatva, jó irányba segítsék. Éppen ezért, arra kellene láthatóan is törekedniük, hogy ennek érdekében, összefogjanak, sok, vitéz óhajának megfelelően.  Nem az én tisztem eldönteni, hogy kinek is van igaza, de azt azért hagy követeljem, hogy a Vitézi Rendek vezetői, az alapító akaratát, tartsák tiszteletben, és ha közös a céljuk, akkor igenis, találják meg azokat a közös pontokat, ami az eredeti cél realizálása érdekében képes összekötni őket. Az első találkozó öt éve volt Mint az 1956 Magyar Nemzetőrség tagja, parancsnokomtól én is meghívást kaptam, hiszen a mi csapatunkat kérték fel a rendezvény rendjének a biztosítására. Főparancsnokunk jelenlétével, 30 nemzetőrrel vettünk részt, és a szükségnek megfelelően biztosítottuk a rendet.

 

Kép Az árusok is fölkészültek, hiszen asztalaik tömve voltak portékával, a sültet árusítók pedig a kezdésre, melegen tartották sült árúikat, hiszen mint mondták, 20000 embert várnak ma ide. Többek között, itt volt a 185 kilós Oppenmayer Péter (Opikovács) díszkovács és fegyvermester is Ózdról, aki a szemerkélő esőben ponyvával takarta be árúját, mondván, ha eláll az eső, akkor majd „föltakarja”, ha már az eső miatt le kellett takarnia. Addig meg a két decis pálinkás üveggel, „kapcsolatot épített” a többi vendégváróval. Az ünnepséget, a Színház előtti szabad területen kívánták megrendezni a szervezők, de az eső, éppen

 

a nyitáskor kezdett egy kicsit jobban esni, és mindenki berohant a Színház előterébe. Ott is lett megtartva a hivatalos rész, ahova be sem tudtam menni, hiszen a levegő annyira elfogyott, hogy egy fiatal huszárt ki kellett támogatni. De a kitüntetésre várók közül is, csupán Demjén Rózsi jött el. Később, ebből a berohanásból is baj lett, hiszen a színház illetékesei, nem a legudvariasabb módon, fölkérték a jelenlevőket a távozásra, mondván, ne a benti WC-t használják, hiszen van a szabadban 4 db mobil, és használják azokat. Ezekbe a WC-kbe, viszont csak az ment be, „aki nem akart kinn bemenni”. A 10:00-kor kezdődő rendezvényre, az ECHO TV-nek adott interjú után, v. Várhelyi András főkapitány, az 1956 Magyar Nemzetőrség által fölállt sorfal között vonult be kíséretével.

A hivatalos rendezvény befejezése után, a családi foglakozás már a szabad téren folyt, gyér érdeklődés mellett. Beszélt Vukics Ferenc, v. Vesztergám Miklós tárogatózott, v Juhász Antal verseket mondott, Veszelka Márta nemzetőr dandártábornok bajtársunk elénekelte a Nemzetőr dalt, a tekerőlantos zenélt és énekelt, egy férfi kórus hazafias dalokat adott elő, a Csillagszem együttes fiataljai pedig ragyogóan táncolták a népi táncokat. Meg is tapsolták mindannyiaójukat, de ők is nagyobb számú közönséget vártak volna. Majd végül a főzőverseny díjait osztotta ki a zsűri elnök Benke Laci bácsi. Egy hölgy odajött hozzám, hogy mondjam már meg neki, miért nem maradt az ATV-nél, mert itt nem hiányzik. Mondom neki, miért nem mondja ezt mag ön? A zsűri elnök, az egyik díj átadásánál azt mondta, hogy azért volt jó a babgulyás, mert „kóser babból” készült. Meg kellett kérdeznem tőle, hogy mitől kóser az a kósernak nevezett bab? Mert nincs benne zsizsik, mondja a rabbi - volt a válasz. Mondtam neki és másnak is: ami jó, az csupán zsidó érdem, a mienk meg már csak a zsizsikes bab maradhat? Ha már nemzeti rendezvényen vagyunk, akkor is hangsúlyozni kell a zsidó felsőbbséget? Bizony, nem tapsolni kellet volna a jelenlevőknek, hanem tiltakozni, ha éket akarnak ott is verni, ahol nem várjuk, de úgy érzem, hogy a tapsolók nem látták a mondandóm hátterét.

 

 

Kép

 

. A részvétel számát az is minősíti, hogy a sült ökörből, csupán 16 adag fogyott el, maradt olyan cukros sátor, ahol semmi nem kelt el. Nem a rendezésben keresem a hiányosságot, hiszen v. Pintér Árpád, véleményem szerint megtette a tőle elvárhatót, de magasabb szintűek a problémák, ami már meghaladja az ő intézkedési lehetőségeit. Az összefogás, a hit, a tisztelet hiányzik, és ezt valahogy nem akarják megérteni? Mesterségesen éket vertek magyar és magyar közé, mert mi is elfogadtuk az érdek elsőségét ez erkölcs elsősége helyett. Mire is jutottunk ezzel? De a Vitézi Rendek széttagoltsága is nehezíti a helyzetet. Talán mindenki nézzen magába, és láthatja a kudarcot, mert ez mindenképpen rá is visszahat. Hogy ezt még nem vette észre? Ez, bizony az ő hibája, ha nem lát az orránál tovább. Jó példa erre, hogy a szeptember 25-i Budavári vitézi avatásra nem adott engedélyt Erdő Péter bíboros, így a Fehérvári-Bocskai út sarkán levő református templom lesz a színhelye. Azt gondolom, hogy nem a pompa a lényeg, hanem a hit erősödése magunkban, Istenünk szeretete, elsősorban a vitézek nemzeti szellemű összefogása, mert először magyarok legyünk. A Vitézi Rendek tagjai pedig azt keressék, ami őket összeköti egymással, ha közösen, egy szebb jövőt akarnak maguknak, családjuknak, nemzetüknek. De szebb jelen is akkor lesz, ha a cselekvést nem mástól várjuk, hanem mindenki teszi, ami tőle telik. Ha a vitézek, esküjükhöz híven akarják szolgálni a hazát, sokkal, de sokkal többet kell a jövőben tenniük. Tőlem, ennyi tellett, de ha erősebbek leszünk, tőlem is több telik. Ezt én meg is ígérem.

 

 

Kép

 

 Tisztelettel: Bencze Pál nemzetőr ezredes.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.